Hermann Ottó és a lillafüredi pelelak

A héten, a díjátadókkal fog zárulni a Herman Ottó emlékév, melyet a sokoldalú tudós 1914 december 27-én bekövetkezett halálának 100. évfordulója alkalmából rendeztek. Bár munkássága az ország több területéhez, sőt több országhoz is kötődik, azért nekünk, Bükköt szerető embereknek különösen tisztelnünk kell, több ok miatt. Bár Breznóbányán született, de mindig hámori lakosnak, sőt itteni születésűnek vallotta magát. Gyermekkora, aktív korának jelentős része és az öregkora is nagyrészt a Bükkhöz kapcsolódik. Harmadszor pedig az ő kitartásának, éles meglátásának és sokoldalú tájékozottságának köszönhetjük, hogy itt nálunk tudták először bizonyítani az ősemberek kárpát-medencei megtelepedését. Ezzel egy olyan folyamatot indított el, ami pl. a tudományos barlangkutatás megszületését eredményezte.

Az eset 1891 nyarán, a Bársony János ügyvéd miskolci házának alapozásakor előkerült pattintott kőeszközökkel kezdődött. A három kőeszközből egy, Herman Ottóhoz került, aki elsőre az ősember eszközét látta meg benne. Ezután következett 15 !!! előadásokkal, publikációkkal, vitákkal és kemény kritikákkal tűzdelt év, míg a néhány szerencsés körülmény hatására 1906-ban elkezdték a bükki barlangok megkutatását. A feladatot Kadič Ottkár geológus kapta, az akadályok leküzdése után, a nemzetközileg is elismert sikert pedig a Szeleta-barlang különleges leletei jelentették. Ezért ha Szilvásváradról át kirándulunk Lillafüredre, na hagyjuk ki a Herman Ottó emlékházat, a Pelelakot és keressük meg a kicsi de hangulatos hámori temetőben, ennek a fantasztikus embernek, egy kőből faragott sas által őrzött sírját.