A Büdöspest (barlang a Bükkben)
A cím megtévesztő. Most nem arról a városrészről lesz szó amelyiknek a nagyobb része méltó lenne a fenti jelzőre, hanem mint a toldalék is jelzi, egy barlangról. A zárójel pedig azért szerepel, mert a barlangokkal foglalkozók a pest szót a szláv nyelvekben szereplő pescsera (barlang) szó változatának tartják, tehát a Büdöspest után már szóhalmozás lenne a barlang szót is odailleszteni. A barlang azonban azért érdekes, mert a belőle előkerült leletek különlegesek.
Először Kadič Ottokár (már többször emlegetett) ásatásai során ez volt a második hely amit a Szeleta-barlang előtt megásott és ekkor (1906-ban) még nem találta meg benne az ősember nyomát. Ennek az lehetett az oka, hogy itt nem a típusos, jól kimunkált eszközök, hanem inkább a kőszilánkok domináltak, melyeket tapasztalat híján nem ismert fel. Erre az a bizonyíték, hogy amikor a Szeleta ásatása után, több éves tapasztalattal visszatért, akkor már tudta, hogy az itt talált pengék és szilánkok is az ősember kezétől származnak.
Mint már említettem korábban, ebben az időszakban az ásatások egyik nagy hibája az volt, hogy megszállottan az ősembert keresték és a fiatalabb kultúrákkal kevésbé foglalkoztak. Szerencsére a dokumentációkban azért megmaradt a nyoma annak az érdekes újkőkori, tehát kb. 6-7 ezer éves lelet együttesnek, amelyet mostanában elég gyakran emlegetek, mégpedig a környezetvédelemmel és a nőkkel kapcsolatban, de ezt majd folytatjuk.
